Baljós gondolatok

Köszönöm a megjegyzéseket, és a pipákat. A történetet igyekszem befejezni szeptember 15 -ig. A részek gyakrabban lesznek, amint befejeztem az előre írást. 

Lana xx

Egy hétig nem aludtam rendesen. Addig szőttem a gondolataim, hogy már biztos voltam benne, hogy Katy felelős Ashton viselkedéséért. Tényleg próbáltam nem gondolni erre, mert Ashton megígérte, hogy elmondja. Csak nem tudom, hogy addig kibírom–e élve. A telefonommal babráltam.

Talán Jenna tud segíteni!

– Oh, nocsak, eszedbe jutottam hős szerelmes? – Jenna hangjába neheztelés vegyült. Teljes mértékben megértettem a dühét.

– Sajnálom, de mostanában sok dolog történt. Felhívhattalak volna. Beteg voltál? Írtam üzenetet. Gondolom nem vetted észre.

Jenna a héten hiányzott.

– Semmi gáz, Liv. Ismerem az érzést, de azért elvárná az ember, hogy pár nap után keresd. Elkaptam egy kis színlelt nyavalyát.

– Csak nem a fizika doga miatt? – nevettem.

– Dehogy! – vágta rá. – Na mesélj.

Elmeséltem, mindent. Az orrnyergem masszíroztam, Jenna még nem szólalt meg, szinte hallottam, ahogy a gondolatai tolongnak.

– Mit gondolsz, hogy Katy valamit mondott neki?

– Nem tudom Jenna. Tényleg nem. Ashton nem hajlandó erről beszélni. Katyt pedig nem kérdezhetem meg.

Az ablakomhoz sétáltam. A gondolataimba mélyedve bámultam az utcát.

– Nekem ez gyanús. Szerintem Ashton ismerte Katyt, még a vacsora előtt. Nem akarom elrontani a kedved, de szerintem itt valami történt.

Lehunytam a szemem. Én is gondoltam rá, de kimondva egy másik ember által, egyszerűen nevetségesnek tűnt.

– Nevetséges vagyok – sóhajtottam. – Beszélek Ashtonnal, nem fogom a kapcsolatunk egy hülye képzelgésre bízni.

A hétvégén ismét fellépésük volt a fiúknak, azonban nem a Summernight–ban. Valójában nem akartam elmenni, de Jenna addig nyűgölt, amíg igent mondtam. Szerintem Jim-nek köze volt Jenna kívánságának. 

Ashton szólt, hogy Luke utánunk jön. Nem voltam feldobva az ötlettől. Jenna izgatottan pattant fel, amint egy autó elhúzott a ház előtt. Mindannyiszor csüggedten ült vissza a kanapéra. Végül már a szeme sem rebbent, amikor újabb autók húztak el.

– Luke mindig késik. – Jenna nem volt ettől boldogabb, sőt egyre mérgesebb volt. Felpattant és elvette az asztalon levő telefonom.

– Megtudhatnám, hogy mire kell neked?

Jenna csak elvigyorodott. Feloldotta és vadul tapogatta a képernyőt.

– Meglátod.

A füléhez emelte a telefonom. Megnyalta az ajkait.

– Luke? Hol a francba vagy? Elkésel a saját bandád fellépésről! Nem rohadtul nem Liv, vagyok. – Jenna  egyre jobban kiadta magából a frusztrációját. Körbesétált a szobában, és folyamatosan mondott.

Ekkor kopogtak. Jennára néztem. Válaszul megvont a vállát.

– Ide figyelj, nekem ne mondd, hogy hallgassak! – Jenna ismét elmerült a veszekedésbe.

Így elmentem ajtót nyitni. Reménykedtem, hogy Ashton áll az ajtóban. Szokása volt Luke–ra, vagy Calumra bízni a fuvart, de az esetek nagy részében mindig ő jött, hogy meglepjen.

Amikor kitártam Luke állt ott. A telefonját elnémította, Jenna hablatyolása pedig kihallatszott a szobából. Áh, szóval Luke ezért ilyen nyugodt. Felét sem hallotta annak, amit Jenna a fejéhez vágott.

– Liv, legalább csinálj úgy, mintha életed legjobb élménye lenne, hogy én, szállítlak titeket a koncert helyszínére. – Vigyorgott, a fény megcsillant a piercingjén.

Megforgattam a szemem. Kinek mi az élete nagy élménye…

– Luke ez, nem koncert. Egy fellépés. Csak ennyi.

– Azt hiszem, hogy Ashton nem fog örülni annak, hogy itt hagylak. De hamar megbocsájt, kap egy dobverőt, vagy egy burgert. Viszlát.

Sarkon fordult és ráérősen visszasétált az autójához. Néztem, odaér.

– Luke, várj! – Megállt. Szinte láttam magam előtt a vigyorát. Megfordult. A szájához emelte a telefont. Engem nézett, amikor ezt mondta:

– Van két perced kitolni a segged Jenna. Liv már a kocsiban van.

Mély levegőt vettem. Kiléptem a házból.

Feszengtem, amint Luke-hoz sétáltam. Még simán sétálni is elfelejtettem, csak mert Luke gúnyos mosollyal kísért végig.

Tanácstalanul álltam meg a kocsi mellett. Nem akartam Luke mellett ülni, ez nyilván való volt. Kényelmetlenül éreztem magam a társaságában, és nem akartam, hogy zavarba hozzon. A hátsó ülésen Jimmy kuksolt. Amint észrevett intett, de a pillantása elsiklott mögöttem.

 Hátra fordultam és láttam, hogy Jenna mérgesen trappol ki a házukból. Bezárta maga mögött az ajtót.

Luke vigyorogva figyelte, ahogy közeledik, akárcsak engem. Az volt az érzésem, hogy Luke mindenkivel flörtöl, csak én éreztem kényelmetlennek ezeket az ártatlan flörtöket.

– Jenna, hová ülsz? – kérdeztem, de Jenna Luke–ra meredt.

– Ne vigyorogj. Nem ülök a seggfej mellé. Oh, szia Jimmy!

Jenna már a hátsó ülésen trécselt Jimmyvel. Így kényszerültem az anyósülésre.

Az út hosszabb volt, mint azt gondoltuk. Egy órát utaztunk. Jenna kérdései, és Jim válaszai betöltötték az autót. Én a sötétben elrohanó fákat bámultam.

– Elkéstünk? – Jenna kidugta a fejét a két ülés között és Luke–ra nézett.

Luke a kormányra fonta az ujjait és bevette a kanyart.

– Nem, dehogy. Még van egy teljes óra, az egész kezdetéig. – Hátrafordult és vadul elvigyorodott. – Tudtam, hogy soha nem készülnél el, ha később megyek utánatok.

Jenna összevonta a szemöldökét.

– Utállak, Luke Hemmings!

Luke felnevetett. Rám nézett pimaszul vigyorogva. Álltam a nézését.

– Luke meghalunk, ha Oliviát bámulod. – Jimmy figyelmeztetésére Luke az útra szegezte a szemeit. Jenna arcán fellelhető volt a zavar, de nem törődtem vele. Luke többet nem nézett felém az úton.

Jimmy könyörgött Jennának.

– Kérlek, nem mehettek be egyszerre Liv–vel. Várnotok kell a sorban. – Jim minden erejét a meggyőzésbe fektette. – Engem ismer a srác, és bejutunk soron kívül.

Jenna már szinte meggyőzöttnek látszott, de makacsul állt továbbra is mellettem.

– És mi lesz Liv–vel? – Biccentett felém. – Ő hogy jut be?

– Velem.

Luke a kezébe vette a gitárját. A fekete védőtokra rá volt írva a neve. Luke Hemmings. Tetszett a betűtípusa.

– És  rock sztár, mégis mit fog Ashton szólni? – Jenna dühösen meredt Luke–ra. A kezét csípőre tette. Támadó állás.

Luke felvonta a szemöldökét. Legalább én is annyira zavart voltam, mint ők.

– Mégis mire célzol?

Jenna lemondóan megrázta a fejét. Intett Jimmynek, beadva a derekát.

– Mindegy. Bent találkozunk Liv.

Elmentek és kettesben hagytak Luke–kal. Azért kicsit nagyobb ellenállásra számítottam Jennától. Luke–ra néztem.

– Menjünk, mert még a végén tényleg igaza lesz Jennának. – Luke biccentett és elindultunk.

A sor mellett haladtunk. A sorban ácsorgók többsége tudomást sem vett rólunk. Látták, hogy Luke–nál hangszer van, és senki nem panaszkodott, hogy eléjük vágunk.

– Oh, Luke! – A bejáratnál álló srác épp karszalagot tett egy lány kezére. A lány meglepetten megfordult.

– Luke? – A szeme tágra nyílt, és felfedeztem benne a rajongás halvány szikráját.

Luke a lányra nézett, és mosolygott. Áh, lövése sincs, hogy ki. A gondolat, hogy Luke zavarba jöhet felvidított.

– Mit vigyorogsz? – Nézett rám. Én meg szélesebb vigyorra húztam a szám.

– Kérhetek egy autogrammot? – A Lány ismét magára hívta Luke figyelmét.

Luke megvonta a vállát és a hátára akasztotta a gitártokot.

– Persze.

A lány előrántott egy filcet a táskájából. Fogalmam sincs, hogy manapság mi a trend, de ez akkor is furcsa volt.

Azt hittem, hogy Luke fog zavarba jönni, amikor a lány a mellére kéri az autogrammot. De valójában én voltam zavarban.

– Ezt nem mondod komolyan! – Akaratlanul hitetlenkedtem, mire a lány, - és Luke, aki épp centikre volt a dekorálandó területtől-, felnéztek rám.

– A barátnőd? – A lány Luke–ra nézett. 

Jesszusom, sértegettem én őt?

– Nem, szerencsére – válaszolta, és gyorsan dedikált. A lány utolsó pillantást vetett rám.

– Akkor miért viselkedik úgy? – Elment popó riszálva.

Luke ismét a kezébe vette a gitárját, és a srác felé tartotta a karját. A srác egy fekete szalagot tett rá, ami eltért a lányétól. Az övé zöld volt.

Épp azon tanakodtam, hogy vajon mitől jobb a fekete, mint a zöld. Ingyen pia? Belépés a backstage-be? VIP részleg?

– A barátnődnek is fekete legyen, Luke? – A srác élvezte, hogy engem zavarba hozhat, és Luke–ot meg bosszantja. – Szia, édes! Ha Luke nem tart rád igényt, akkor én igen.

Rámeredtem. Tényleg ajánlatot tett?

– Ashton barátnője, és nem hinném, hogy jó néven venné, ha ajánlatot tennél neki. – Mondta Luke higgadtan. A srác a csuklómra ragasztott egy fekete karszalagot. Luke bevárt és végre beléphettünk. A tömeget elkerültük, a fal mellett haladtunk. Kellemes zene szólt a hangszórókból, betöltötte az egész nyitott helyet. Szemeimmel folyamatosan Ashtont kerestem.

– Figyelj, én nem akartalak megsérteni – szólalt meg Luke, de nem tudta befejezni, mert észrevettem Ashtont. Luke–ot magára hagyva Ash nyakába borultam.

– Oh, valakinek csak nem hiányoztam? – Nevetett és a derekamra fonta a karját. Luke elsétált mellettünk, amint elhagyott, rám nézett, és szólásra nyitotta a száját. Majd megrázta a fejét. Örültem, hogy végre láthatom Ashtont.